Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc

 

1825-1827 A székesfehérvári országgyűlés reformokat hirdetett. Gróf Széchenyi István jelentős szerepet tölt be az ország modernizációjában.
1832 Kossuth Lajost letartóztatják az 1832-es pozsonyi országgyűlésen.
1839 Az országgyűlés kimondja a politikai foglyok szabadon bocsátását és a közemberek földtulajdonlási és tisztségviselési jogát.
1841 Kossuth Lajos elindítsa a Pesti Hírlapot (liberális újság).
1843-1844 Az országgyűlés kimondja, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar. Ez felzúdulást vált ki a nemzeti kisebbségekből.
1848. február Forradalom Párizsban - a második köztársaság létrejötte.
1848. március 15. Tüntetések Pesten, ahol a 12 pontot kihirdetik
1848. március 17. A tiltakozások hatására V. Ferdinánd Gróf Batthyány Lajost bízta meg kormányalakítással.
1848. szeptember Jellasics seregei megindulnak a magyar főváros felé. Lamberg Ferenc Fülöpöt meggyilkolja a feldühödött tömeg a pest-budai hajóhídon.
1849. január A birodalmi sereg elfoglalja Budát..
1849. április 14. Kossuth kezdeményezésére Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburg-ház trónfosztását.
1849. április-május A magyar hadsereg visszafoglalja Pestet és Budát
1849. augusztus Ferenc József Habsburg uralkodó, katonai segítséggel I. Miklós orosz cártól, leveri a magyar szabadságharcot. Batthyányt és a forradalom 13 tábornokát kivégzik..
1867. május 29. A sedovai porosz győzelmet követően az ún. kiegyezés során létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, melynek lényege, hogy Erdély, Horvátország és Magyarország egy független állam, saját kormánnyal - de az osztrák uralkodó fennhatósága alatt. (Közös hadügy, birodalmi külpolitika)
1868 Nemzetiségi törvény életbelépése, polgári egyenlőség, kulturális és vallásgyakorlási jogok törvénybe iktatása.